Bejelentés


demencia 'Egy mosoly,amit kiküldesz, visszatér hozzád'


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Az időskori szellemi hanyatlás demenciák/ alzheimer

Az időskori szellemi hanyatlás demenciák/ alzheimer Az alzheimer betegség. Nevét arról az orvosról kapta, aki 1906-ben először írta le a jellegzetes tüneteket. Az egyik leggyakoribb demencia típus. Folyamatos romlást mutató (=progresszív jellegű) agyi megbetegedés, mely a mindennapi életvitelt, önellátó képességet nagyban befolyásolja. Nemzetközi adatok szerint a 65 év felettiek között 10 %-os a valamely időskori demenciában szenvedők aránya. Ez hazánkban kb. 200.000 idős beteget jelent. Az Alzheimer-kór önmagában, vagy más agyi betegséggel szövődve Magyarországon is a szellemi hanyatlás leggyakoribb oka, kb. 50-70%-ban. Becsült adatok szerint hazánkban több mint százezer Alzheimer beteg él. Az ő esetükben az orvostudomány mai állása szerint még vissza nem fordítható állapotról van szó: lassúbb vagy gyorsabb romlásra kell számítanunk. Kialakulása "alattomosnak" is mondható, hiszen már évekkel az első tünetek jelentkezése előtt elkezdődnek a kóros agyi folyamatok. Ezek egyedüli kiváltó okát nem ismerjük: valószínű, hogy több rizikófaktor egyidejű fennállása szükséges. Minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel betegszik meg. Azonban nem csak az idősek betegsége: nagyon ritkán, de már az ötvenes éveikben járóknál is megjelenhet. Két formáját különíthetjük el: • A CSALÁDI halmozódás az összes megbetegedés kb. 10 %-a. Itt az öröklődésnek nagyobb szerepe van. Egy elsőfokú rokon betegsége az egyén kockázatát 2-4-szeresére növeli. • A "SZÓRVÁNYOSAN"-an jelentkező a gyakoribb típus, inkább az idősebbeket érinti, és lefolyása is lassúbb. A betegség pontos oka nem ismert, de több tényező szerepét feltételezhetjük: • genetikai adottság: bizonyos gének jelenléte, ill. ezek együttes előfordulása növeli a megbetegedés kockázatát. • kóros fehérjeképződés az agyban • az agy ingerületátvivő anyagainak egyensúly-zavara • fertőzés, immunfolyamat • érbetegség jelenléte • környezeti ártalmak • egyéb kockázati tényezők: életkor, több beteg egy családon belül Valószínűleg a fentiek közül több tényező egyidejű fennállása váltja ki a betegséget. Milyen betegség okozhat még szellemi leépülést? A másik gyakori demencia ok az érbetegségre visszavezethető vérellátási zavar, pl. érelzáródás: a tápanyagellátás romlása, vagy megszűnése is elpusztítja az idegsejteket. Ez az a betegségcsoport, melyet gyakran „érelmeszesedésnek", „agylágyulásnak", cerebroszklerózisnak is neveznek (orvosi nyelven vaszkuláris demencia). Hasonló tünetei lehetnek, mint az Alzheimer-kórnak, de háttere, és így gyógyszeres kezelése, és lefolyása is más. Az Alzheimer betegség és a vaszkuláris demencia együttesen is előfordulhat, így jönnek létre az un. "kevert" formák. Tehát alapvetően ez a két kórfolyamat áll legtöbbször a szellemi leépülés hátterében. Nehezen eldönthető, melyik fordul elő gyakrabban, mindenesetre együtt az összes demenciával járó betegségek kb. 90 %-át teszik ki. A maradék 10 %-ban már ritkább agyi kórképek okozzák a problémát, viszont ezek között vannak visszafordítható, gyógyítható formák is. Hogyan ismerhetjük fel az Alzheimer-betegséget? Korábban részleteztem a szellemi leépülést jelző általános tüneteket. Ezek érvényesek az Alzheimer-kórra is. Bár a betegség kezdeti tünetei, és a betegség lefolyása egyénenként változó, mégis általánosan jellemző, hogy érintetté válik az emlékezet, a tanulási képesség, a döntés-képesség, a személyiség, a mozgás, és az érzelmi élet is, - így a beteg mindennapi önellátásában egyre inkább mások segítségére szorul. Szakorvos (elmeorvos, ideggyógyász, geriáter) állítja fel a diagnózist az előzmények birtokában, speciális tesztekkel, klinikai, labor, műszeres és korszerű képalkotó (pl. CT = komputertomográfia) vizsgálatokkal. Az érintett személy betegségére utaló első figyelmeztető jelek: 1. Elsőként a friss események, és esetleg ismerősök nevei esnek ki az emlékezetéből 2. Nem tudja a pontos dátumot, ismeretlen helyen nem igazodik el, nehezebben talál haza 3. Nehezen dönt apró dolgokban is 4. Érdeklődése csökken munkája vagy hobbija iránt Az Alzheimer-kór stádiumai A könnyebb áttekinthetőség kedvéért kissé leegyszerűsítve itt most csupán 3 stádiumon keresztül mutatom be a kórlefolyást. Mindegyiket speciális problémák jellemzik. Az egyes fázisok között évek telnek el. 1. Korai stádium Az egyes tünetek enyhék, külön-külön akár jelentéktelennek is tűnhetnek. • Memóriacsökkenés, jellemzően a friss eseményekre. • Időbeni tájékozatlanság: nem tudja a pontos dátumot, esetleg évszámot sem. • Térbeli tájékozatlanság: nem ismeri ki magát ismerős helyeken sem. • Aktivitás, kezdeményező készség csökken. • Nem jutnak eszébe ismerős nevek, hétköznapi szavak. Sok beteg feszült, szorongó, depressziós lesz ezektől a kezdeti tünetektől. 2. Középsúlyos Kifejezett tünetek jellemzik, melyek már a mindennapi életvitelt is korlátozzák. • Jelentős emlékezetzavar (pl. családtagok nevei sem jutnak eszébe). • Csökken az önellátó képesség: segítségre van szükség az öltözködésben, tisztálkodásban, stb. • Könnyen eltéved. • Hétköznapi szavak sem jutnak eszébe, gyakran felcseréli, ill. nem érti meg azokat. Gyakran jelentős írási, olvasási és számolási zavarok is kialakulnak. • Jelentős pszichés tünetek jelentkezhetnek: nem létező, vagy nem jelenlévő személyek, dolgok hallása, látása (hallucináció), ok nélküli gyanakvás, vádaskodás, dührohamok, stb. 3. Súlyos Teljes függőség. Mind szellemileg, mind fizikálisán súlyos hanyatlás. • Etetni kell. • Nem ismeri fel családtagjait, barátait. • Mozgászavar: akár ágyhoz kötötté is válhat. • Vizelet-és széklettartási képtelenség (=inkontinencia). • Súlyos pszichés zavarok.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!